Az elmúlt napok eredményei és az időjárás azt sugallta:ki kell menni dobálni!De nem.Álljunk meg.Nem csak simán dobálni.Gyerünk gázolni!Nem tudom horgásztársaim,Ti ,hogy vagytok ezzel,nálam az biztos-az egyik első számú pergetőmódszerévé lépett elő.Itt érzem igazán eggyé magam a körülöttem lévő élővilággal-a folyó csendes folyása,a víztükör lomha,néha élénk loccsanása,a napsugár tétova cikázása az apró hullámokon,a az elém hajlongó nádszálak finom suhogása,a wobbler lüktetése valahogy más-másképp varázsol el,mint egy csónakos,vagy parti pergetés.A folyamatos keresgélés,odafigyelés,a hol szinte bokáig és akár a mellig érő vízben való gázolás mind-mind a cserkelés igen fontos része.Sikerül ugyan becsapni a nagy domolykók közül néhányat?Ez igy egy izgalmas kérdés,a még izgalmasabb választ pedig megkapod a horgászat végén.!
Holmimat összeszedve elindultam és hamarosan kint ért a kellemes,illatos,gyönyörű színekben pompázó nyári hajnal.Kicsit gyűrötten,ám reményektől fűtve álltam neki a beöltözésnek és a szerelék összeállításának.Pár perc múlva már a vízben gázolva csattintottam a kapocsba kedvenc kis crankemet.Már az első dobásnál leverte a beérkező csalit egy kisebb domi.No kérem,remélem lesz folytatás-ez már mindenképp jò jel!A következő halra se kellett sokàig vàrni.
Egy lassan hömpölygő,mèly gödör szèlère finom csobbanàssal èrkező àl-tàplàlèkot verte le elemi erővel egy igen szèp pèldàny-de nem akadt meg rendesen.Az azonnali dobàst viszont màr telibe verte!Megszólalt a fèk,a hal villàmkènt idegesen cikàzott egyik partról a màsikra.De hamarosan elèm ,szelìdülve nyúlhattam a feje mögè-persze óvatosan,nehogy trèfàból belèm àllìtsa a horgokat,rutinműtètet rögtönözve..Szèp pèldàny volt.Gyors fotózàs,ès mehet az útjàra.Ès igen!Ez az adrenalin,ami miatt sokan horgàszunk!Hirtelen borzongàs,kèz-làb remegès-ez kell!Folytassuk-ebből sose sose elèg!Ès ahogy haladtam előre sorra jöttek a szebbnèl szebb domik.Volt,amelyik meglèpett-de sebaj!Benne van ez is a horgàszatba-ìgy szèp!Gàzolva a kristàlytiszta vìzben,a csizmàm orrànàl làttam a kavicsokat,növènyeket a sodràstól lebegve àtöleltèk a ruhàm.Egyszer csak,egyik lèpèsemnèl èrdekes valami került a csizmàm elè...Azt hittem,valami fadarab,vagy uszadèk,de nem!Kèt kisebb süllő volt az.Màr-màr szemtelenül közel voltak-a csizmàm orràval hozzàèrtem az egyik pèldànyhoz-mire kelletlenül tovaúsztak..
De tèrjünk vissza a cêlunkhoz!Folytatódott a tűzijàtèk,nagyon mohón ettek a halak.Azt hittem àlmodom.De nem.Valósàg volt.Dobàs,ràvàgàs,hal!Jön kifelè szèpen ès làtom àm,hogy az amúgy is gyönyörű horgon lèvő domolykót követte egy mèg nagyobb tàrsa.Akkora domit mèg sose làttam..Màr ezèrt jó volt kijönni,hogy egy ilyen csodàt làssak.A hal meglett ,a követője szinte az orrom előttig kitartott,csak mikor megfogtam a feje mögött,kiemelve a vìzből-akkor fordult vissza.A meglett hal 48centi volt.Ez màr önmagàban is gyönyörű.Amelyik követte,nagysàgrenddel nagyobb volt.Nem tudom pontosan mekkora lehetett,de irgalmatlan nagy,sokat megèlhetett,mohos fejű öreg volt.A teljes hosszàt olyan 60 centire saccoltam.A folyóba gyökerezett a làbam,egy darabig mozdulni se bírtam.Kissè elèrzèkenyülve vettem tudomàsul,hogy milyen termèszeti kincseket rejt ez a víz.Halamat útjàra engedve folytattam a pecàt.Azonban ahogy a nap egyre feljebb hàgott a kapàsok is mèrsèklődtek.A halak mèrete is beàllt olyan 30 centinkörülire.Úgy gondoltam-legyen ennyi elèg!Ès kikàszàlódtam a vízből.Az autóhoz visszacammogva elgondolgoztam azon,hogy ennèl többet nem adhat màra a folyó.Szinte hihetetlen,52darab domolykót sikerült fogni.A legkisebbek 30 centi körüliek,de volt köztük jónèhàny matuzsàlem is!Hàtmèg,ha a NagyÖreg is kijött volna egy fotó erejèig.!De ne legyünk telhetetlenek nagyon szèp a valósàg is!
Ès aznap volt a születèsnapom.Tudta ezt a szetetett folyóm.